Nagyon régen jártam itt a sarkon, így most a fontosaknak  egy hónapjánál is többet kellett elolvasni. SZerencsére nem volt sok. Ezt azért tartom jónak, mert úgy látom a túl sok blogozás általában valami hiányt pótol. (nálam most a szerelmem jelenlétét és a szakdolgozatírashoz szükséges bátorságét)

Most láthattam, hogy többé kevésbé mindenki jól van, akiről meg itt már nem derülhet ki, azzal sikerült pár szót váltanom személyesen. SOk helyen szerettem volna hozzászólni, de mindig úgy éreztem, már késő, nem releváns stb. ÍGy csak örülök nektek magamban.

Azért azt meg kell mondanom, a legjobban pipacs tündéri babájának örültem:)

_{én is, én is szeretnék olyat nekünk:)}

Hazajött.

És azóta élek.Mint még soha. Ahogy mindig is szerettem volna.

Amiről azt hisszük, csak a filmekben lehetséges. Gyönyörű.

És minden korábbit szinte szürkévé, erőltetett nyűglődéssé tompít.

Köszönöm.

Neki és a sorsnak, hogy megengedte.

Végre.

Én mindig jól alszom. Esetleg néha wc-re megyek.

De egy éjszaka kétszer soha nem ébredtem aggódva.

Tudni akarom, hogy minden rendben van!

Bárcsak meg tudnám fogalmazni, mit érzek.

Most látom csak, mit jelent félteni valakit.

Fura, ismeretlen érzéseket ismerek meg. Mindig is örültem, ha a számomra fontos emberek örültek, és együttéreztem, ha szomorkodtak. De mostanában teljesen más módon élem meg egy másik ember hangulatait, érzéseit.

Úgy örültem néhány kellemes, és néhány jól végződő izgalmas dolognak, mint mikor a saját dolgaimról volt szó. Vgayis inkább olyan közösség élmény jellegűen. Hogy ez a te dolgod, de számomra olyan fontos, mintha az enyém lenne. Mert a mienk. Ez így most olyan bagatellnek látszik. Evidencia, amit mindenki így érez, ha szeret. Biztos? Vagy csak szeretnénk ezzel áltatni magunkat (?!) Számomra teljesen új. Pedig volt már egy-két utópiám e téren.

Áhh, fel is adom. Ezt nem lehet, nem érdemes, vagy legalábbis nekem most nem sikerül megfelelő módon megfogalmazni. Sokkal nagyobb bölcsességre lenne szükség, hogy azt jelentse, amit valóban jelent, és ne a homályos, gyenge közhely másolata legyen annak, aminek semmi köze az általánosan puffogtatottaknak, amiben gyakran inkább a remény fogalmazódik meg, önmagát csalárd módon valóságnak álcázva.

És most izgulok, hogy vajon miért nem hív. Pedig tudom, nem lehet baj, csak nincs feltöltve a kártya. Vagy az aksi. És Őt sokkal jobban frusztrálja a helyzet, talán picit el is vonva a figyelmét a ritka szép napról, amit megélhet.

Talán tudok egy kis nyugalmat sugározni, küldeni, hogy élvezze a szerencséjét, és nyugodjon meg, mert tudom, holnap sikerülni fog.

na most már elég.

nem akarok több olyan sztorit, hogy  "... üvöltöttem, de egy fél óra múlva kint volt."

Bár Anna megnyugtatott, hogy a babával komunikálni kell, meghívni ebbe a gyönyörű világba, és akkor ő is meg akar majd mielőbb születni, és nem lesz túlhordás, idokolatlanul hosszú szülés stb.

De most már tényleg elég lett a horror sztorikból.

Mikor a szegénység felszámolását célzó hosszú távú terv kidolgozásával Ferge Zsuzsát bízták meg, akkor azt mondtam, végre. Talán van remény, olyan folyamat zajlik, ahol a cél valóban a probléma megoldása, ahol a megbízást legalább bizonyos területeken hozzáértő, nagy tekintéllyel bíró szakemberek kapják, akik az erre kirendelt keret elosztásán kívül többre is képesek.

Most, a Gönczöl Katalin által vezetett, a jól ismert, közelmúltbeli események hátterének, társadalmi gyökerének és motiváltságának tudományos feltárására létrehozott bizottság esetében is hasonló érzésem van. Végre nem a legkönnyebb, "MI tudjuk, hogy TI vagytok a hibásak" kijelentéssel van letudva a dolog.

Mindenki, aki a dologról beszél, gondolkodik, véleményt formál, az tegye meg, hogy rászán háromnegyed órát, és megnézi a Nap Tv-ben ma reggel zajlott beszélgetést a bizottság négy tagjával. Többet tanulhatunk belőle .... na mindegy, nézzétek meg délután az ismétlést, vagy a neten vagy akárhol.

Szerencsére a józan, hatalmas intellektussal bíró tudóskoszorúban Lakat T. gyakran csak bután néz, és a szokásosnál lényegesen kevesebbet beszél hülyeségeket.

Valamikor régen olvastam valamit egy készülő filmről, ami biztos jó lesz.

Ma a(z erősödő véleményem szerint szar) Combino ablakából láttam a Corvin Korda termének hirdetőtábláján egy plakátot, amiről valahogy az jutott eszembe, vajon mi ez a film, mi a címe, miért nem tudom elolvasni. Látni akarom. Egy mekiben szerzett Pesti Est-ből kiderült, hogy új film, Scorsese, Nicholson, DiCaprio, Tégla, látni kell stb.

Néhány percig vívódtam, majd annak tudatában, hogy az egész ötlet a jólsikerült promóció eredménye, két napi kajapénzem bánja, meg annyi minden más tennivalóm is lenne, mégis úgy döntöttem, megnézem "... mert megérdemlem" :)

És megérte.

Nagyon jó film. Matt Damon végre hétköznapi férfiembert játszik, és DiCaprio hosszú idő után végre ismét játszik.

Na és Jack Nicholson. Zseniális. de ez gyakorlatilag minden filmje után megállapítható, ha maga a film gyengécske is.

De ez nem az.

Olyan, amit ismét meg szeretne nézni az ember. Ami végig élvezhető, izgalmas, kidolgozott történettel. Valóságos, de jól megformált karakterek stb bla bla.

Most nem tekintik hülyének a nézőt, mint a Szemtől szemben minekisnevezzemben, ahol a két sztár egy napot sem forgatott együtt, vagy a rengeteg tucatáruban, ahol nem is az a baj, hogy tudjuk mi fog történni (elvégre ki nem tudta már az első alkalom során is, hogy Rómeo és Júlia is meghal a végén), hanem az élvezet totális hiánya.

Ezt tényleg érdemes végignézni, és tényleg megdöbbentően jól össze van rakva. Komoly, nagyjelenetek tucatja, gakorlatilag minden nagy színesznek van legalább egy közös "egyszerrevásznonlévős", fontos jelenete, amiben jól helytállnak. Van a történetnek megfelelő, lassan kiforró feszültség és gyors, ijesztő meglepetés.

Végre nincs amerikai happy end, túlhangsúlyozott erkölcsi mondanivaló, ami a jó feltétlen győzelmével tolakszik, aki végül mindig valamelyik karib szigeten szopogatja fagyiszínű koktélját anorexiás, mégis hamvasbőrű, hamvasszőke barátnője hosszú combját simogatva.

És nem üres, egyszerűen csak  nagyköltségvetésű akciófilm. Inkább olyan, ami megérte a ráfordítottakat.

Főleg ha az ember 4 előtt nézi, és még mindig van egység a kedvezményre jogosító Corvin kártyáján:)

Most meg megyek, és nézem a királyin Az ördög ügyvédjét. Elvégre Al Pacino is tud valamit, amit abban nagyon megmutat.

Keanu Reeves-t nem dícsérhetem, még meghallja a Kedvesem ;)

hogy tud csak úgy eltűnni a skype?

még az ikon is

Jaj de jó. megújult a Sarok.

Tetszik :)

Dimi, őszintén csodállak, ahogy nevelgeted a "gyereked":))